Minden nagyobb cég, gazdálkodó társaság, amely elér egy bizonyos nagyságot és foglalkoztatási számot, valamint éves bevételt, kötelezett éves beszámoló elkészítésére.
Egy jó könyvelő természetesen tud segíteni ebben is, de azért nem árt tájékozottnak lenni.
Az alábbiakban bemutatjuk az éves beszámolóval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
Mit jelent az éves beszámoló?
Az éves beszámoló egy kimutatás, amelyet a gazdálkodó, vállalkozó üzleti évéről, működéséről, vagyoni helyzetéről kell elkészíteni a 2000. évi C. számviteli törvény szerint. Ezt az üzleti év könyveinek zárása után kell elkészíteni. Ezt a törvény szerint meghatározott módon kell elkészíteni, könyvvezetéssel alátámasztani, magyar nyelven. Ennek a beszámolónak megbízható, valós képet kell adnia az adott szervezet vagyonáról, az összetételéről, vagyis hogy milyen eszközökkel, milyen forrásból származik a vagyon, valamint a cég a pénzügyi helyzetéről és a tevékenységéről.
Az éves beszámoló tehát tartalmazza a mérleget, az eredménykimutatást, és a kiegészítő mellékleteket. A számviteli törvény tartalmazza az üzleti terv elkészítését is, bár ez nem feltétlenül része az éves beszámolónak.
Kinek kell készíteni éves beszámolót?
A számviteli törvény szerint éves beszámolóra kötelezettek a nem KATA-s Betéti társaságok, Korlátolt felelősségű társaságok (Kft), akár az egyszemélyes kft-k, Közkereseti társaságok (Kkt), a szövetkezetek, részvénytársaságok. Aztán az egyéni cégek, amennyiben nem KATA-sok, hanem KIVA-sok (kisvállalati adó) vagy társasági adó szabálya alá esnek, valamint az egyéb szervezetek, például alapítványok, egyesületek, egyházi jogi személyek, társasház. Ide tartoznak még a közalapítványok, ügyvédi irodák, különböző alapok, magánnyugdíjpénztár, valamint a külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezetek.
Milyen formái vannak az éves beszámolónak?
Több formája lehetséges, az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont vagy konszolidált éves beszámoló, valamint az egyszerűsített beszámoló.
Az éves beszámolón kívül minden más beszámolói formát kettős könyvvitellel kell alátámasztani. Attól függően tehát, hogy mennyi az éves árbevételünk, mennyi a mérleg főösszege, hány foglalkoztatott van a cégben, ennek az éves beszámolónak a formája változik a fentiek szerint. Létezik mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló is, ezt a kisebb cégek feladata elkészíteni, az alábbiakban mutatjuk, kiknek.
Egyszerűsített beszámolót csak az egyszeres könyvvitelű gazdálkodók készíthetnek, akiknek két egymást követő évben az éves bevételük évenként nem haladja meg az 50 millió forintot. Az egyszerűsített beszámoló ezen kívül kevésbé részletes.
Mi az a könyvvizsgálat?
🟠 Az éves beszámoló ellenőrzéséhez tartozik a könyvvizsgálat is, amint azt a számviteli törvény X. fejezete tartalmazza.
🟠 A könyvvizsgálat bizonyos kivételektől eltekintve minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál szükséges a törvényi előírások szerint.
🟠 A könyvvizsgálat során a könyvvizsgáló ellenőrzi az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés összhangját. A könyvvizsgáló megnézi, hogy mennyire ad valós képet az éves beszámoló a vállalkozás pénzügyi és vagyoni helyzetéről, valamint a működés eredményéről.
Ha azonban az alább leírt két eset együttesen teljesül, akkor nem szükséges a könyvvizsgálat. Először, üzleti éveket tekintve a tárgyévet megelőző két évben a vállalkozás nettó árbevétele nem haladja meg a 300 millió forintot. Másodszor, ugyanebben az időszakban a foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. Ha ez a két feltétel együttesen nem teljesült, akkor a társaság által kijelölt könyvelő vizsgálja meg a beszámolót, ellenőrzi, és készíti el a jelentést, záradékkal ellátva.
Milyen esetben lehet egyszerűsített éves beszámolót készíteni?
Egyszerűsített éves beszámolót készíthet az a vállalkozó, aki kettős könyvvitelt vezet, és két, egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján az alábbi három határ értékből kettőt nem haladnak meg a mutatók. Vagy a mérlegfőösszeg 1200 millió forintot, vagy az éves nettó árbevétel a nettó 2400 millió forintot, vagy az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.
Ha ezeket az értékeket meghaladja az éves árbevétel vagy a mérlegfőösszeg, az anyavállalatnak vagy a gazdálkodó egységnek nem egyszerűsített, hanem éves beszámolót kell készítenie.
A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót, ezt a 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet szabályozza. Ebben az esetben a mutatószámok határértékei a következők: mérlegfőösszeg: 100 millió forint, éves nettó árbevétel: 200 millió forint, foglalkoztatottak száma: 10 fő. Befektetési vállalkozás és holding azonban nem készíthet mikrogazdálkodási egyszerűsített éves beszámolót.
Az egyéb szervezeteknek az egyszeres és kettős könyvvitel, valamint az egyszerűsített és az éves beszámoló értékhatárait a fent említett kormányrendelet határozza meg. Ezek a teljesség igénye nélkül vannak megemlítve, az egyes cégekre sajátos szabályok vonatkozhatnak. Szerencsére a könyvelőnk és a bérszámfejtőnk tisztában van a dolgokkal és a határidőkkel, és tud segíteni az éves beszámoló elkészítésében.
Milyen szabályok vonatkoznak az éves beszámoló közzétételére?
A számvitelről szóló jogszabályok kimondják, hogy az egyszerűsített éves beszámolót és az éves beszámolót az üzleti év mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell közzétenni.
Ezen kívül letétbe is kell helyezni, így a beszámoló bárki számára elérhetővé válik.
Ez alól néhány kivétel van, akiknek nem kell közzétenniük és letétbe helyezniük: az ügyvédi irodák, a bizalmi vagyonkezelők, valamint bizonyos körülmények között külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe. Ez utóbbi arra a cégre vonatkozik, amely az Európai Unió tagja, vagy az EU vonatkozó értékeivel és előírásaival összhangban lévő állam vonatkozó jogszabályainak azonossága, összhangban levése esetén.
Mi történik, ha valaki elmulasztja közzétenni az éves beszámolót?
Komoly következményei vannak annak, ha valaki valamilyen okból kifolyólag elmulasztja elkészíteni vagy közzétenni az éves beszámolót: az a gazdasági társaság nagy valószínűséggel bírságra számíthat.
🟠A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszólító levelet küld, 30 napos póthatáridővel melyben a hiány pótlására szólít fel, és emellett kiszabja a megfizetendő bírságot.
🟠Ha valaki a határidőre sem készíti el az éves beszámolót, újabb felszólítást küldenek, 60 napos póthatáridővel, és emellett emelt bírságot szabnak ki a cégre.
🟠Amennyiben ez sem vezet eredményre, a következmény az, hogy a NAV törli az illető cég adószámát, és kezdeményezi a cég megszüntetését.
Éves beszámoló minta
Azok a gazdaságok, amelyek a cégbíróságon nyilván vannak tartva, egy elektronikus felületen díjmentesen feltölthetik a beszámolójukat, az Igazságügyi Minisztérium erre a célra létrehozott honlapján.
Az éves beszámolónak tartalmaznia kell a következőket
🟠A fejléc tartalmazza a cég nevét, statisztikai számjelét, a cégjegyzék számát, ezen kívül a beszámolási idő kezdetét és végét.
🟠A törzsszövegben minden kimenő és bejövő bevétel és változást jelölni kell.
🟠Tételenként az előző év és a tárgyév számadatait, a következő tételekben, értékesítés nettó árbevétele, belföldön és exportban egyaránt, saját termelésű készletek állományváltozása, saját teljesítmény értéke, anyagköltség, egyéb szolgáltatások értéke, beszerzett áruk költsége, eladott vagy közvetített szolgáltatások értéke, bérköltség, személyi költségek, bérjárulékok, egyéb költségek, értékcsökkenési vagy értékvesztési leírás, személyi és egyéb ráfordítások, adózás előtti és adózás utáni értékek.
A fenti lista természetesen csak ajánlás, a pontos beszámoló ennél jóval összetettebb lehet.
